Gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a vállalkozásnál tervezni. akár rövid, akár hosszabb távon. Nyilvánvaló módon a válasz egyértelműen igen. Talán az egyik – nem véletlenül – legfelkapottabb idézet jól szemlélteti a vállalkozások életében a tervezés fontosságát:

„A terv nélküli cél csak kívánság.“

— Antoine de Saint-Exupéry.

Nyilván ez egy rendkívül erős állítás, de a mindennapi tapasztalatok jól érzékeltetik, hogy a tervek mentén haladó vállalkozások sokkal jobban fókuszálnak a jól kijelölt céljaikra, emellett általában kevesebb tévutat járnak be, azaz összességében eredményesebben és hatékonyabban valósítják meg céljaikat.

Pontosan ezért a Business Clinic csapata összeállított egy kis ismeretterjesztőt, ahol a leendő és gyakorló vállalkozók a tervezésről általában tudhatnak meg releváns ismereteket.

A tervek csoportosítása

A terveket két szempont szerint csoportosíthatjuk. Egyrészt a tervek időtávja lapján, másrészt a tervek mélysége szerint.

Időtáv alapján vannak rövid (max. 1 év), közép (1-3 év), illetve hosszú távú (3-évtől) tervek. Rögtön ki is kell emelnünk, hogy a belátható időhorizontok az egyre gyorsabb és dinamikusabb változások következtében egyre rövidülnek. Leegyszerűsítve egyre bátrabb dolog hosszabb távra „kőbe vésett” terveket alkotni.

A tervek mélysége (kidolgozottsága) alapján pedig elkülöníthetők stratégiai-, taktikai- és operatív tervek. A stratégiai tervek a legkevésbé részletesek, gyakorlatilag nagy vonalakban vázolják a stratégiai célokat az elkövetkezendő néhány évre. A taktikai tervek már részletesebbek, míg az operatív tervek gyakran napi szinten meghatározzák a legfontosabb feladatokat.

A mikrovállalkozók számára egy egyszerű ökölszabály, amely betartásával nagyot nem lehet hibázni.

• A következő hónap történéseivel tisztában vagyunk az előző hónap felénél.
• A negyedév utolsó hónapjában nagyjából tisztában vagyunk a következő negyedév fontosabb eseményeivel.
• Novemberben elkezdjük megtervezni a következő évünk alapvető történéseit

Természetesen ezt gördülő módon tesszük, illetve radikális változások esetén a tervet módosítjuk. 🙂

Tervezési módszerek

Nagyon leegyszerűsítve vannak a kemény és vannak a puha tervezési módszerek. Érdemi különbség közöttük, hogy a kemény módszerek általában számszerűsíthetők, algoritmizálhatók és „egyetlen jó megoldást” adnak. Ezzel szemben a puha módszerek a kollektív bölcsességre, a várakozásokra és általánosságban is a „bizonytalan jövő kifürkészésére” támaszkodnak. Ennek megfelelően nem számszerűsíthetők, nem algoritmizálhatók és „számos bizonytalansággal terhelt lehetőséget” adnak. Rendkívül fontos rögzítenünk, hogy ez egyik nem jobb, vagy rosszabb mint a másik, hanem más.

A kemény módszereknél – nagyon leegyszerűsítve a dolgot – pontosan azért, hogy be tudjuk szorítani a világot a számok kereteibe általában nagyon komoly korlátozó feltételeket kell bevezetnünk.

Illusztrációnak az egyik leggyakoribb és nagyon jól használható megoldás az ún. trendszámítás. Minden ezzel foglalkozó matematikus és statisztikus komoly kritikákat tudna megfogalmazni az alábbi – rendkívül egyszerűsítő – definiálási kísérlettel kapcsolatban, de szerintünk praktikus megközelítésnek jelentheti az alapját. a trendszámítás gyakorlatilag azon az elven alapszik, hogy az adatok múltbeli alakulásában felfedez valami szabályszerűséget és feltételezi, hogy ez a szabályszerűség a jövőben is folytatódni fog. VIGYÁZAT!!! Itt van az „egyszerűsítés”, ami veszélyesség teszi ezt a megoldást. Ezzel együtt pl. lineáris növekedés esetén várható jövőbeli árbevétel becslésére meglehetősen alkalmas módszer lehet egyszerűsége és jól használhatósága következtében. Azért bánjatok vele óvatosan, egyáltalán nem biztos, hogy a vevők úgy fognak viselkedni a jövőben mint a múltban….

Ezzel szemben a puha módszereknél még – a bizonytalanság mellett – olyan további hátrányok jelentkezhetnek, mint az időigényesség, illetve a tervezési folyamat költségessége. Jellemző tervezést támogató megoldás az ún. Delphi-módszer.

Delphi-módszer

A Delphi-módszer egy jövőre vonatkozó csoportos előrejelzési kvalitatív módszer, amelynek segítségével feltárhatók a jelentősebb jövőbeni főbb tendenciák és általában a saját iparágunkban a várhatóan bekövetkező változások. Gyakorlatilag egy leginkább jövőkép alkotási módszer, ahol a kollektív bölcsességet hívjuk segítségül. (Érdekesség: a módszer neve az ókori Delphoi-jósdából származik.) Az adott kérdéskörrel kapcsolatban 10-15 témához értő szakértő véleménye kerül kikérésre, majd ezeket a véleményeket több körben szintetizáljuk. Inkább középvállalkozások és nagyvállalatok szokták alkalmazni, mind költség- mind időigényessége miatt, de mikrovállalati szinten is próbálhatjuk szintetizálni az „iparági megmondók” véleményét.

A Delphi módszer egyik típusa az ún. public Delphi módszer, amely alkalmazásakor nem szakértőket, hanem laikusokat vonnak be a vizsgálatba, ez például rendkívül jól alkalmazható megoldás a (potenciális) vevőink várható viselkedésének előzetes feltérképezésére, vagy a várakozásaik megismerésére.

Friss hírekért, aktuális információkért, látogasd meg Facebook-oldalunkat!