A vállalkozásokon belül speciális tulajdonságokkal bíró részhalmazt képeznek a családi vállalkozások. Számos specialitással rendelkeznek a „családiság” bizonyos esetekben rendkívül komoly versenyelőnyt is hordozhat, míg máskor akár a fejlődés és a továbblépés hátránya is lehet.

M i is az a családi vállalkozás?

Az első legfontosabb kérdés, hogy mitől lesz családi vállalkozás a családi vállalkozás. Alapvető probléma, hogy igazából nem létezik egzakt, széles körben elfogadott, a kutatásokban praktikusan használható családi vállalkozás definíció. A nemzetközi szakirodalom kimerítően tárgyalja a családi vállalkozás definíciós problémáit, amelyek egyértelműen felelősek a családi vállalkozások nehezebb azonosíthatóságáért és a kutatások eltérő megállapításaihoz.

A családi vállalkozások definiálására törekvő próbálkozások többségére jellemző, hogy négy tényező segítségével igyekszik elkülöníteni a családi cégeket a nem családiaktól (Filep (2012):

• a vállalkozó család tulajdonosi jelenléte,
• döntési jogainak mértéke,
• a több generáció közös munkája és
• a vállalkozás családi kézben való tartásának szándéka.

A hazai vállalkozásokra különösen nehéz alkalmazni a négytényezős definíciót, ahol a családi vállalkozásként való minősítés lényeges eleme, hogy több generáció dolgozzon együtt a cégben, hiszen a hazai családi vállalkozások többségében a második generáció napjainkban áll munkába a cégben. Ezért nem érdemes mereven ragaszkodni egyetlen, kötött elemeket tartalmazó definícióhoz sem, hiszen például annak ellenére, hogy a következő generáció még nem vállal szerepet a cég működtetésében, de egyértelmű a vállalkozás családon belül tartásának szándéka, hiba lenne a vállalkozást nem családi vállalkozásnak tekinteni.

Hogy fogalmaz az EU?

„Illik ismerni” az Európai Unió egységes definícióját is, amely megpróbálja egyértelműen lehatárolni a családi vállalkozásokat:

Egy vállalkozás, méretétől függetlenül, családi vállalkozásnak tekinthető, ha:

• a döntési jogok többségével a céget alapító természetes személy(ek), vagy olyan természetes személy(ek), akik a vállalkozásban tulajdonrészt szereztek, illetve a korábban említettek házastársai, szülei, gyermekei vagy gyermekei közvetlen leszármazottai rendelkeznek,
• a döntési jogok közvetettek vagy közvetlenek,
• legalább a család vagy a rokonság egy képviselője formálisan is részt vesz a vállalkozás irányításában,
• tőzsdén jegyzett cégek, abban az esetben tekinthetők családi vállalkozásnak, ha a személy, aki a céget alapította, vagy megvásárolta, illetve családja vagy leszármazottai a döntési jogokat képviselő részvények legalább 25%-val rendelkezne.

A napi gyakorlatban (számos családi vállalkozással készített interjú alapján) a legfontosabb tulajdonságok, amelyeket a családi vállalkozások működtetése során feltétlenül figyelembe kell venni:

• A családi vállalkozás konfliktusos szervezet. Gyakran „keverednek a szerepek”, praktikus pontosan meghatározni, hogy ki, mikor, milyen szerepben mond véleményt / ad utasítást.
• Ha az esetleges véleménykülönbségek túl markánsan jelennek meg, akkor érdemes mérnöki pontossággal a hatásköröket és a döntési lehetőségeket kijelölni – lehetőleg átfedés mentesen :).
• Az esetleges hátrányok mellett a familiaritás olyan speciális kötőerő, amely egyértelműen növeli a lojalitást, a hűséget és az áldozatvállalást. Ez nagymértékben hozzájárulhat a hosszabb távú versenyképességhez.

Ami a legizgalmasabb: a generációváltás

Az vitathatatlan tény, hogy a családi vállalkozást az teszi igazi családi vállalkozássá, ha generációkon keresztül marad egy család kezében, hasznosítva a felhalmozott tudást és tapasztalatot.

Egy családi vállalat életében – hasonlóan a nem családi cégekhez – egyszer, kikerülhetetlenül elérkezik egy olyan pont, különböző gazdasági és élethelyzetektől függően, amikor a vállalat vezetőjében felmerül saját pozíciójának, valamint a cég átadásának gondolata. Szakemberek szerint ebben a helyzetben a családi vállalkozás vezetőjének több lehetősége is van az átadást illetően: családtag kinevezése, interim menedzser kinevezése, professzionális menedzser kinevezése, exit a vállalkozás teljes vagy részbeni értékesítésével, exit a vállalkozás végelszámolásával, vagy nem tenni semmit. (Papp 2020).

Az egyik legérdekesebb – és lassan kijelenthetjük – legdivatosabb kérdéskör lett a családi (kis)vállalkozások generációváltásának előkészítése és szakértői támogatása. Számos szakmai cikk, publikáció jelent meg ezen a területen – heterogén minőségben. A teljesség igénye nélkül néhány javaslat, amely megkönnyíti a generációváltást:

• Tudatos felkészülés az átadás-átvételre. Nincs olyan (vagy csak nagyon ritkán), hogy spontán átadás átvétel. Ez ettől egy sokkal összetettebb kérdés.
• Átadó szisztematikus felkészítése. Az átadás folyamata mind emberileg, mind szakmailag számos kihívást tartalmaz az átadónak. Tudatosan kell támogatni a folyamat megkezdésétől egészen a lezárulásáig, de akár már az előkészítő szakaszban is.
• Átvevő szakmai alkalmassága, szakmai felkészültsége. Ezen nincs mit szépíteni: folyamatosan vizsgálni kell, hogy az utód, vagy utódok rendelkeznek-e a megfelelő kompetenciákkal a feladatok ellátásához. Vélelmezhetően itt a legnehezebb szétválasztani az objektív és szubjektív tényezőket.

Legyen szó, akár a családi vállalkozások működtetésében történő segítségnyújtásról, akár az öröklés tudatos előkészítéséről, a Business Clinic csapata ezen a területen is segítséget nyújt.

Friss hírekért, aktuális információkért, látogasd meg Facebook-oldalunkat!

Felhasznált források

Csákné Filep J. (2012/a): A családi vállalkozások pénzügyi sajátosságai. Vezetéstudomány XLIII Évf. 9. Sz. 15-23. o.

Papp E. (2020): Generációváltás. PTE. https://ktk.pte.hu/hu/feszek-blog/generaciovaltas