Az üzleti tervezés szerepét a következő Byrne-tól származó megfogalmazás szemlélteti igen találóan: „Ha vezetőként eredményes tervkészítés nélkül akarjuk megvalósítani a céljainkat, akkor az olyan, mintha éjszaka világítás nélkül vezetnénk. Elképzelhető, hogy biztonságban megérkezünk, de vakmerőségünkkel jelentős kockázatot vállalunk. És ha mégis sikerül baleset nélkül elérkezünk a rendeltetési helyre, akkor is mindig később érünk oda, mint a terv szerint haladó, felkapcsolt világítással vezető versenytársaink. (…) Ha nem készítünk tervet, akkor az üzleti életünk tele lesz kitérőkkel.” (Kurtán 2006, 97. o.).

Mi az az üzleti terv?

Alapértelmezésben az üzleti terv olyan alapdokumentum, amely meggyőző indokolást ad arra nézve, hogy a vállalkozás az elkövetkező néhány évben a tervezett termékkel, szolgáltatással, a megcélzott piacon, a vállalkozásban szereplő személyekkel képes nyereségesen működni, felkészülve a várható kockázatok kezelésére. Kissé bővebben is értelmezhetjük magát az üzleti tervezést:

Az üzleti terv készítése tulajdonképpen egy tervezési módszer, amely keretként szolgál a vállalkozás rövid és hosszabb távú stratégiájának kidolgozásához. (Nagy – Szűcs 2004)

Pedig az üzleti tervezésben a kisebb cégek esetében is komoly lehetőségek rejlenek. Számos érv sorolható fel, amely alátámaszthatja a kisebb cégek esetében is az üzleti tervezés létjogosultságát:

• kidolgozása során a vállalkozó kitűzi a reálisan megvalósítható célokat, feltérképezi a vállalkozás adottságait, környezetét, meghatározza a szükséges teendőket, várható akadályokat, elérhető eredményeket,
• megalapozza a hatékony működést és minimalizálja a kockázatot,
• lehetővé teszi a vállalkozás teljesítményének mérését, a tervtől való eltérés jelzi az esetleges beavatkozás szükségességét,
• későbbi tervezés kiindulópontjául szolgálhat.

Hogy kezdjünk neki?

Az üzleti tervezés előkészítése Barta-Tóth (2008), Henkey-Imreh (2009) alapján, annak továbbgondolásával és kiegészítésével a következők szerint valósítható meg:

• Határozzuk meg azt, hogy a ráfordítani szándékozott idő (és esetleg a befektetett tőke után mekkora hasznot akarunk elérni! Legyen egy induló elképzelésünk (vágyunk) a vállalkozás reménybeli eredményességéről. (Előfordulhat, hogy már itt szembesülünk az elképzelés irrealitásával…)
• Vizsgáljuk meg, hogy a vállalkozásunk képes-e bekerülni az adott piacra, és az a kérdés, hogy van-e lehetősége az előzőekben meghatározott nyereséget biztosító árbevételhez, illetve akkora értékesítéshez, hogy az elképzelt árbevétel és nyereség biztosítható legyen.
• Gyakorlatilag annak vizsgálatáról van szó hogy az elvárt jövedelem szempontjait figyelembe véve megkezdhetjük-e a piac részletes felderítését, illetve és főképpen annak felderítését, hogy van-e reális lehetőség (és emellett a vállalkozásom rendelkezik-e megfelelő erőségekkel és kompetenciákkal) az általunk elképzelt (szegmentált) piacon a számított (és elképzelt) árbevétel elérésére. (Az elképzelések egy része ezen a ponton szokott hajótörést szenvedni).
• Készítsük el a felhasználandó eszközök, erőforrások jegyzékét! Próbáljuk meg meghatározni, hogy pontosan mire lesz szükségünk, mik a kezdéshez feltétlenül szükséges dolgok, illetve ezekhez hogyan jutunk hozzá
• Készítsünk egy saját használatú „kvázi nyitómérleget”! Ennek elkészítésekor jó közelítéssel el kell dönteni, hogy az egyes eszközöket és/vagy szolgáltatásokat hogyan biztosítjuk, miből és milyen forrásból.
• Kíséreljük meg megtervezni a vállalkozást! Ez alapvetően azt jelenti, hogy el kell készíteni a vállalkozás műszaki-, termelési- és logisztikai tervét. Pontosan definiálni kell, hogy mi(k) a termék(ek) és/vagy szolgáltatás(ok).
• Készítsünk el egy elsődleges a marketing tervet! Ez a vélhetően átdolgozott marketing terv lényeges része lesz a majdani üzleti tervnek, itt az előkészítési lépésekben a lényeges dolgok feltérképezése és szintetizálása a feladat. Minimálisan ez a marketing terv vázolja fel azt, hogyan szeretnénk forgalmazni termékeinket/szolgáltatásainkat, hogyan alakítjuk ki árainkat, hogyan reklámozunk.
• Készítsük el a szervezeti tervet első verzióját. Ebben a fázisban rögzíteni kell a vállalkozás szerkezetét. Nagyobbra tervezett vállalkozások esetében célszerű elkészíteni a szervezeti ábrát, amely látványosan mutatja meg a vállalkozás szerkezetét. Még a legkisebb cégeknél is legyenek elképzeléseink azzal kapcsolatban, hogy ki, miért, mit csinál.
• Készítsen egy előzetes költség-, pénzügyi- és kockázati tervet! Ezek az előzetes számítások nagy segítséget fognak jelenteni a végleges üzleti terv kialakításakor. Gyakran már itt jelenik meg az elképzelés egyik legnagyobb problematikája, nevezetesen már ebben a fázisban kiderül, hogy vélelmezhetően a tervezett cég nem rendelkezik megfelelő jövedelemtermelő képességgel. (Jobb ekkor rájönni, mint elindítani egy vállalkozást és valóban realizálnia veszteségeket)
• Végül kezdjünk el azon gondolkozni, hogy mit kell tennünk, ha valóban „élessé válik a helyzet”, alakítsuk ki a vállalkozás vezetési koncepcióját, amellyel reményünk lehet a tervek sikeres megvalósítására.

Egyszerűsített változat

Számos lehetséges felépítés közül jelen tárgyalás keretein belül leginkább az ún. egyszerűsített üzleti terv séma ismertetését preferáljuk. Ekkor pontosan a praktikus használhatóság és a minél könnyebb áttekinthetőség a legfontosabb szempont. Éppen ezért ekkor sincs kötelező formátum. Egy kisebb vállalkozások számára javasolható egyszerűsített üzleti terv általános felépítése a következő:

• Fedőlap
• Tartalomjegyzék
• Összefoglaló
• A vállalkozás, a termékek és szolgáltatások bemutatása (helyzetelemzés)
• Gazdasági környezetelemzés (az üzleti magatartás elvei, ügyfelek, érintettek, a piac és a fogyasztói viselkedés elemzése
• Az üzleti modell kialakítása (versenyelemzés, stratégiaalkotás, a konkrét üzleti modell, amit a vállalkozás követni kíván)
• A vállalkozás működtetése, funkcionális tervek kidolgozása (termelési, üzemeltetési terv, személyi feltételek, emberi erőforrások, humánpolitikai terv, pénzügyi terv, értékesítési terv, marketing terv).
• Az üzleti elképzelések és a terv megvalósíthatósága (ütemterv a megvalósításhoz, kockázatelemzés).
• Mellékletek

Extra rövid változat

Amikor meg a kizárólag a leglényegesebb dolgokra fókuszálunk – extra short verzió :). Mindösszesen három – rendkívül fontos – kérdés:

• Mit kínálunk és ez milyen problémára milyen megoldást nyújt?
• Hogyan fogjuk eladni – már megint ez a fránya marketing és értékesítésösztönzés
• Miből és mikor lesz pénzünk?

Ha nem is sikerült meggyőznünk mindenkit a „veretes” üzleti terv készítésének a fontosságáról, azt biztosan merjük állítani, hogy a megelőző három kérdésre illik tudni a választ mielőtt elkezdünk vállalkozni.

Természetesen a Business Clinic szakértői csapata segítséget nyújt az üzleti terv elkészítésében, az orientációs beszélgetéstől egészen a konkrét terv kidolgozásáig. lépj velünk kapcsolatba!

Friss hírekért, aktuális információkért, látogasd meg Facebook-oldalunkat!

Felhasznált irodalom

Barta l – Tóth T.: Vállalkozástan 2008 Szokratész Külgazdasági Akadémia.

Henkey I. – Imreh Sz. (2009): Üzleti tervezés. CD Book, Dr.Partner Bt.

Kurtán L. (2006): Vállalkozás(élet)tan. ELTE Eötvös Kiadó.

Nagy L. – Szűcs I. (szerk.) (2004): Gyakorlati alkalmazások – az üzleti tervezés gyakorlata, Campus Kiadó Debrecen. http://www.doksi.hu/get.php?lid=13446. Letöltve: 2007. 10. 22.