A modern, technológiailag fejlett társadalmakban egyre szélesebb rétegeket érintő jelenség a stressz. Ha nem kezelik, negatív hatással lehet az emberek egészségére, a társas kapcsolatokra, és kimutatható módon a hatékony munkavégzésre, ezen keresztül pedig a munkahelyekre is.

A stressz kiemelt szerepét, illetve azt, hogy ténylegesen milyen károkat okoz az emberek életében és a gazdaságban, több hazai és külföldi kimutatás és elemzés támasztja alá.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet felmérésének eredményei alapján a magyar munkavállalóknak több mint a fele tartja úgy, hogy munkahelye gyakran stresszes. A hazai felmérések alapján a munkahelyi hiányzások 50-60%-a a munkahelyi stressz következménye. Európai uniós szakértők szerint a balesetek oka leggyakrabban a kezeletlen munkahelyi stressz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége felmérése alapján a munkahelyi stressz okozta bruttó hazai termék (GDP) kiesés Magyarországon becsülten évi 1000 milliárd forintra tehető. Az európai és nemzetközi statisztikai adatokat vizsgálva hasonló arányokat találhatunk.

A stressz, amennyiben valaki nem megfelelő módon kezeli, hosszabb távon további negatív következményekkel járhat.

A stressz hatására olyan betegségek alakulhatnak ki, mint a magas vérnyomás betegség, diabetes, emésztési problémák, elhízás, magas koleszterinszint, szívritmuszavar, magas vérnyomáshoz kapcsolódó zöldhályog, autoimmun betegségek, irritábilis bél szindróma. A stressz okozta izomfeszülések miatt kialakulhat krónikus fejfájás, krónikus nyakfájás, fülzúgás, gerincfájdalmak, ínhüvely gyulladások, térdízületi fájdalmak, csípőízületi fájdalmak. A stressz hatására szignifikánsan romló betegségek az Alzheimer-kór, asztma, ekcéma. A stressz levezetésére gyakran alkalmazott szokások némelyikének káros egészségügyi következményei vannak: dohányzás, alkohol, napi többszöri koffeinfogyasztás, túlevés, minőségi tápanyaghiány stb.

A stressz alapvetően nem csupán bizonyos embertípusokat, embercsoportokat (pl. édesanyák, munkavállalók, munkáltatók) érint, hanem mindenkire hatással van.

A kutatások során kimutatható volt a munkavállalóknál, hogy a motivációvesztésnek és a munkahelyi stressznek gyakori oka az, hogy családi gondokat visznek a munkahelyükre, ami miatt nem tudnak megfelelően teljesíteni, vagy fordítva: a munkájukat viszik haza, így befolyásolva a nyugodt családi légkört. Az otthoni feszült helyzetet és a munkahelyi problémákat együttesen még nehezebb kezelni, amitől tovább nő a feszültség, idegesebbnek, stresszesebbnek érzi magát az ember, és ezt a megnövekedett feszültséget nem tudja kezelni. Mindez egészségügyi problémák kialakulásához, kiégéshez, munkahelyváltáshoz, vagy akár pályaelhagyáshoz is vezethet munkahelyi szinten, illetve családi konfliktusokhoz magánemberként.

A felmérések során szembetűnő volt, hogy a stressz betegségokozó hatásaihoz hozzáadódik az a stressz is, amit amiatt élnek meg az emberek, mert nincsenek tisztában magával a stressz mechanizmusával, vagyis azzal, hogy a stressz javarészt az emberi túlélési mechanizmusok normális működésére épült diszfunkciók összessége.

A Fontanus 4 dimenziós stressztérképe mind az adatok összegyűjtéséhez, mind a kiértékeléséhez, mind pedig a lehetséges kezelési, fejlesztési irányok meghatározásához alapként szolgál. A 4 dimenziós stressztérkép annak érdekében került kifejlesztésre, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében megismerhetőek legyenek az őket ért általános és specifikus stresszfaktorok. A térkép igény szerint adaptálható különböző körülményekre, munkahelyekre, tevékenységekre.